Dendrobates ventrimaculatus (Shreve, 1935)
Háromcsíkú nyílméregbéka


   A Dendrobates reticulatusról szóló cikkemben emlitettem hogy ez a kis béka is a quinqevittatus csoport egyik tagja. Elterjedése az Amazonas északi vízgyüjtő területe, Peru, Equador, Columbia, Francia Guayana és Brazília Amazonas menti része. Ez az óriási elterjedési terület rendívül sok populációt hozott létre. Még ma is mindig újabb alfajok kerülnek felfedezésre, hogy egy kis izelítőt adjak ebből, beloptam cikkembe egy pár képet a Németországban igen népszerű Harald Divossen "Kisbékák" című könyvéből. Remélem a szerző ezt elfogja nézni nekem. Az európai terráriumokban legelterjedtebb a Peruból és a Francia Guayanból származó Dendrobates ventrimaculatus, amiket sokszor qunquevittatusnak neveznek. Mi maradjunk a ventrimaculatusnál, annál is inkább mert a CITES papíromon is ez szerepel. Fracia Guayanaban magam is megcsodálhattam őket. Kisebb erdei tisztásokon, ahol a Heliconia összefüggő tömbökben élt és virágzott. A kis hímek a hátukon hordták a lárvákat és gondosa ügyeltek arra hogy egy virágkehelybe csak egy ebihalat tegyenek. Amelyik virágnak volt lakója onnan a hím tovább ment egy másikhoz. Ezek a virágkelyhek óriási táplálékválasztékot kínálnak a kis ragadozó lárváknak. 10-12 hét múlva az átalakulás befejeződik. Gyakran láttunk parányi kis békákat a virágok szélén üldögélni. A birtokomban lévő állatok valószínüleg a perui populációhoz tartoznak. Méretük 16-23 mm. A hátuk fekete, amit hosszirányban aranysárga csíkok szakítanak meg. A középső aranysárga csík a fejnél a szemek fölött "T" alakban ágazik el. Szemből nézve a trópusi pillangók színeivel vetekedő pompás látványt nyújtanak. Ivari különbséget csak a halk pirregő hangot adó hímek megszólalásakór lehet észlelni, sajnos hangjukat eddig még nem sikerült rögziteni. Az ember azt gondolná hogy tartásukhoz kisebb terrarium is megfelel. Sajnos nem így van, a hím rendívül agresszív kis állat és odaadóan védi területét. Még a nálánál lényegesen nagyobb Dendrobates auratus hátára is képes ráugrani hogy azt legyűrje. Mondanom se kell hogy ez az akció nem sok sikert hoz a számára. Nálam egy 70×70×80 cm-es terráriumban egy 12 darabból álló csapat van. Hőmérséklet nappal 24-28°C. Éjjel 18-20°C. Broméliákat is ültettem bele hogy a levélhónaljakat petézésre tudják használni, de a jól bevált lefele forditott fél kókuszhéjat részesítették előnybe. A petéző helyet a hím választja ki. Nálam általában 2-3 darab petét raknak, az irodalom 5-8darabról beszél, valószínű az egy másik alfaj. A tőlük elvett peték kocsonyás masszájából 10-14 nap múlva bújnak ki a kis ebihalak. Ezután egyenként kis vizzel töltött edényekbe kerülnek. Húsevők ennek megfelelő díszhal táppal felnevelhetők. 10-12 hét múlva a szülőkhöz hasonló parányi békákká alakulnak. Etetetésük ugróvillással kezdődhet.8-10 nap múlva a kis drosophylát, vagy a frissen kelt tücsöklárvát is elfogyasztják. Körülbelül 8-9 hónap alatt lesznek ivarérettek. Egy szépen berendezett terráriumban, kis méretük ellenére, feltűnő parányi élő ékszerei lesznek környezetüknek.


« Vissza